bla
Kibámul a nyár ablakán
a májfoltos, öreg platán,
szunyókál egész délután,
álmában kap a szél után.
(Fecske Csaba)
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
HALLOD, AMIT ÉN HALLOK?
Horgas Béla | Pap Kata

Ihar a viharban

Nyáron a felhők
a szél vagy a szellők
hangtalan szavára
csak sétafikálnak az égen,
a hőben és a fényben
míg valami bolond lyukból,
                       az űrből
                         egy jeges
fuvallat
előtör –
hallod-e? 
Fellegek
tornyosodnak, 
feketednek,
villám ostora csattan,
az égi háború zeng fönn a magasban,
mégis földig ér a tam-tam.
        „Ítéletidő”.  
Kicsavart fák mutatják
          merre vonul a vész,
           itt egy kőris, 
ott egy nyárfa, 
a szemközti dombon meg,  
ahol átrohant
       a vihar, 
                        egy ihar.
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek