SZÍNRŐL SZÍNRE
Horgas Béla | László Luca

Színjátékok

Két szín zenél, beszél párban,

ha érzed, meg is érted,

színtől színig száll a szó.

Egy fényes, üres papír

szerint,

bár szomjasan vár

bármi színt, 

a sárga-piros páros

olyan vidám, 

mint amikor mesés sínpár

hátán fut a csillagokat szóró

mozdony, tiszta fekete.

Papírunk bőre hófehér, 

s közben kipirul, 

neki biztosan hihetsz, mert

régóta buzgó társai

a mókusfarkú lágy ecset,

a sárga és a kék, 

ahogy egymásba

zöldül csendesen,

s közben

figyel a sötétlila és az aranybarna,

mikor gyújthatna dalra.

Most!

A mozdonyfüst és a hold ezüstje

együtt kanyarog,

szín-táncot lejtenek,

fönn a felhők, lenn a föld,

itt meg a verses komplementer.

Kalapja vörös, 

csizmája zöld.