Ha jól megnézem:

cseresznyémet rigó csőre érte,

kukac lakta, ette-itta,

míg győzte szegényke.

Nekem a kert egy önzetlen,

öreg fája adta –

sokadikként így lett enyém

ez a pár falatka.

Házunk szomszédokkal közös,

szobám két húgommal;

szúnyog, légy is alszik benne,

és valóban joggal

csupán pókunk érezheti hálóját

övének – igaz, ebédlőnek hívja,

s vendégei: étkek.