Ismeritek Tux pingvint? Ő a Linux, a bárki által szabadon használható operációs rendszer kabalája és hivatalos logója. Ez a rendszer ugyanúgy lehetővé teszi, hogy a számítógép működjön és programok fussanak rajta, mint drága pénzen vásárolt társai.

 

2009-ben egy veszélyeztetett erszényes állat, a tasmán ördög kedvéért Tuxot néhány hónapra lecserélték Tuzra. A tasmán ördögöket különös, ragályos betegség támadta meg: a szájuk körül daganatok nőttek, és néhány hónap alatt elpusztultak. Tuz ezért is viselt pingvin-álarcot. 

 

A Linux történetének kezdete régi időkre nyúlik vissza. Neumann János (1903–1957), a számítás-technika atyja jól tudta, hogy a számítógépek elterjedését leginkább az segítené, ha mindenki szabadon hozzáférne a működést lehetővé tévő alapprogramokhoz, mert így jóval olcsóbb masinákat lehetne gyártani. Ezért soha nem szabadalmaztatta eredményeit, pedig sok-sok pénzzel tömhette volna meg a zsebét. Számára fontosabb volt, hogy felfedezéseiből közkincs legyen. 

 

Az is lett. Neumann halála után felgyorsult a fejlődés, és az 1970-es évekre megszületett a személyi számítógép, a PC (personal computer, ejtsd: pörszönal kámpjútör). Az egymással is versengő cégek rengeteg időt és pénzt fordítottak az eszköz tökéletesítésére. Nekik köszönhetjük a tranzisztort, az integrált áramkört, a mikroprocesszort és számos egyéb felfedezést. Az egyre többet tudó gépekre egyre több fajta programot lehetett telepíteni, egyre változatosabb szoftvereket kellett írni. A cégek minél több hasznot akartak húzni a fejlesztéseikből, ezért igyekeztek lehetetlenné tenni, hogy bárki hozzáférjen vagy hozzáírjon a kódjaikhoz. Csakhogy emiatt zártabbá, nehézkesebbé vált a számítógépes programok világa. 1983-ban Richard M. Stallman (ejtsd: ricsárd sztólmen) vezetésével elindult a „szabad szoftver” mozgalom, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a forráskódok, a fejlesztések alapprogramjai tetszőlegesen és szabadon felhasználhatóak, másolhatóak, terjeszthetőek és továbbfejleszthetőek legyenek. Később, mivel az angol „free” (ejtsd: frí) szó egyszerre jelent „szabadot” és „ingyenest”, a nyílt (open) jelzőt használták. Programozók százezrei vetették bele magukat a munkába, hogy a zárt szoftvervilág legtöbb meghatározó darabjának legyen nyílt forrású változata. Ez számos esetben sikeresnek bizonyult, a közkincsek birodalma, a „public domain” (ejtsd: páblik domén) egyre gyarapszik. 

 

 

(A folytatás az őszi számban olvasható)