bla

Mit fogtál ki?, Torzonborz, Mit fogott a hálótok? Hogyan szólíthatom? Tudod, Jetik a  tengerben is laknak. Halló! Háló? Mivel lát jól az ember?, Gyöngyhalászok. Csobbanjunk! és Nézzük együtt Szobotka Imre képeit! Vigyen minket a Szellemvasút, avagy a sírás és nevetés ereje Nagymama tenyerén, suhanjunk Mint hal a vízben, mint Az istennő madara, mint A növénydoktor a Zöld ebéd után. Táltoslovam patkója csattog ott: Játék az utcán.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép



Zöld ebéd

Akárcsak az állatoknak, a növényeknek is táplálékra van szükségük a növekedéshez és az életben maradáshoz. Csakhogy ők nem tudnak mozogni, így vadászni sem mehetnekezért saját maguknak kell előállítaniuk a táplálékukat. Ez a fotoszintézis nevű folyamat során történik, amelyhez mindössze három dolog kell: szén-dioxid, víz és napfény.

 
A klorofill létfontosságú molekula, amely képes megkötni a napfény energiáját, s bár a növényekben más festékanyagokat (pigmenteket) is találunk, a zöld klorofill a leggyakoribb. A különböző pigmentek a fény különféle tartományait nyelik el, de mind szükséges a fotoszintézishez.
 
A levélsejtekben lévő membránrendszer rengeteg ún. kloroplasztiszt tartalmaz, amelyek telis-tele vannak zöld festékanyaggal (klorofillal), ezért látjuk a növényeket zöldnek. Itt zajlik le a fotoszintézis folyamata, itt alakul a napfény tápanyaggá
 
A klorofill színe általában elfedi a többi festékanyag színét. Ősszel azonban megrövidülnek a nappalok, és egyre kevesebb a fény a fotoszintézishez. A klorofill lebomlik a fák és bokrok leveleiben, és így a bennük található sárga és narancssárga pigmentek láthatóvá válnak. Fotoszintézisre a füveken-fákon-bokrokon túl a zöld algák és egyes baktériumok is képesek.
 
A Nap energiája nélkül csupán néhány mélytengeri baktérium maradna életben. A napenergia napfény formájában bőségesen jut a Földre, ám a növényzet ennek csupán egy kis töredékét nyeli el. A napfény hatására a növények levelében kémiai reakciók mennek végbe, és energiában gazdag vegyület, szőlőcukor (glükóz) keletkezik. 
 
A fotoszintézis két lépésre bontható: fényszakaszra és sötétszakaszra. A nappali fényszakasz során a klorofill megköti a napfényt, és ennek az energiának a fölhasználásával a sejten belül energiát tároló és szállító molekula (ATP) jön létre. Ezalatt a vízmolekulák bomlásával oxigén termelődik, amely a (többnyire a levél alján található) gázcsere-nyílásokon keresztül visszajut a levegőbe. A sötétszakaszban az ATP biztosítja az energiát, hogy a szén-dioxid glükózzá alakulhasson át. Ez más néven a Calvin-ciklus, nevét Melvin Calvin amerikai tudósról kapta, aki megfejtette, mi történik a fotoszintézis sötétszakaszában. 1961-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
 
 
 
(A folytatás a nyári számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek