bla

Mit fogtál ki?, Torzonborz, Mit fogott a hálótok? Hogyan szólíthatom? Tudod, Jetik a  tengerben is laknak. Halló! Háló? Mivel lát jól az ember?, Gyöngyhalászok. Csobbanjunk! és Nézzük együtt Szobotka Imre képeit! Vigyen minket a Szellemvasút, avagy a sírás és nevetés ereje Nagymama tenyerén, suhanjunk Mint hal a vízben, mint Az istennő madara, mint A növénydoktor a Zöld ebéd után. Táltoslovam patkója csattog ott: Játék az utcán.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Jámborné Balog Tünde

Mit fogott a hálótok?

kérdezi a népdal a Törökkanizsa felé hajózó halászokat. A válasz nem olyan kézenfekvő, mint gondolnátok. Hálóval ugyanis varázserejű aranyhalat, szépséges sellőt, rút vízi szörnyet is lehet zsákmányolni. Hálóval fog legyet a pók, madarat a madarász, pillangót a lepkevadász, sőt! Hálóba gabalyodott a Hanság mocsaraiban Hany Istók is, akinek története külön írást érdemelne

Mi azonban maradjunk a halászoknál, bár a dal szerint csak veresszárnyú keszeg akadt a hálójukba. Holott a régi Magyarország vizeiben, a midőn a folyók áradásának gát nem állotta útját, a rétség fölséges ívóhelyeket s a kikelt ivadéknak megerősödésre alkalmat adott, hetvennél több halfaj tenyészett – és különösen a népdalban szereplő Tiszában – olyan hihetetlen mennyiségben, hogy az elmúlt századokban erre tévedő nyugat-európai utazók rendre feljegyezték. 
 
A Tiszában igen sok a hal, egyetlen folyóban sem láttam még ilyen nagy halakat. (1433) 
 
A Tisza Európa halban leggazdagabb folyója. (1673)
 
… nem ritka dolog még napjainkban sem, hogy a szegedi piaczon 1 aranyért… száz darab szép pontyot adnak (1798)
 
Rákóczi Ferenc szerint …annyira tele van halakkal, hogy szinte alig lehet meríteni anélkül, hogy halat ne fogjon az ember. 
 
Ilyen halbőség mellett nem csoda, hogy őseink mesterfokon értettek a halfogáshoz. 
 
A régi halászmesterség, a halfajták, a halászati módok, a halszaporítás, a halászati eszközök legátfogóbb leírását Herman Ottó adja 1887-ben megjelent A magyar halászat könyve című, ma is keresett művében. A polihisztornak nevezett tudós (olyan emberről mondjuk, aki többféle tudományban jártas) minden elérhető levéltári, könyvtári, történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti vonatkozást összegyűjtött benne. 
 
 
(A folytatás a nyári számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek