bla

Szarvasok képében, Átváltozó hangok kíséretében, Változó szerepekben megtörténtek az Átváltozások. Micsoda madár lett, de nem ám A megbabonázott Zubolyból a Vérfarkasok, vámpírok és álvámpírok között! Ha eljön a tavasz és Nézzük együtt Berény Róbert képeit, akkor Az ősemlőstől az űrtüdőig Mindennapi átváltozásokat látunk. Aztán megyünk tovább, Polgártársak és polgártársnők a Színjátékok szekerén. A szavak dalolnak, ez a Szellemvasút… avagy gyógyíthat-e az író? Téged mi érdekel? A Csillámcsoda vagy Kristályország virágai? Vagy a Mesevadászathősök, segítők és bűbájkeverők, s persze Madarak közreműködésével? Vagy a Betyárélet, Alakváltásokkal? És Elmeséled, hogy mit rajzoltam?

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Várady Judit

Kristályország virágai

Erdőben járva, hegyre mászva lábad alatt a szilárd talaj valamilyen kőzet. A kőzetek Földünk őstörténetéről mesélnek.

 
Az ásványok például nagyon eltérő módokon jöhetnek létre. Vannak izzón folyó olvadékokból és gázokból keletkezők, aztán vizes oldatokból kicsapódók, s olyanok, amelyek élő szervezetek segítségével alakulnak. Új ásványok is keletkezhetnek, ha a már meglévő ásványféleségek a földkéreg mélyebb rétegeiben a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására átkristályosodnak. A bányákban gyakorta láthatók természeti csodák, mint például a hegyikristály, amit a bányászok „bányavirág”-nak neveznek..
 
Kristályország virágai a drágakövek. Szikrázó gyémánt, mélyzöld színben ragyogó smaragd, vérvörösen tündöklő rubin, búzavirágkék zafírezekről hallhattál mesékben, láthattad régi és új ékszerekben. A legtöbb kristály kicsi, de vannak óriási példányok is. A belső szerkezet, a térrács határozza meg a kristályok fizikai tulajdonságait, így a külső alakjukat
 
A drágaköveket már az őskorban is megbecsülték: hordták díszként, védelmező talizmánként, s a drágakő színe, fénye, szépsége nem csökkent az idővel. Keménysége óvta a pusztulástól, rongálódástól, egy-egy darab gyakran sértetlenül öröklődött nemzedékről nemzedékre
 
Emberősünk talán eszközeihez keresett anyagot, ráakadt egy feltűnőbb színű, fényű kristályra a patak medrében, folyóhordalékban – és valahogy a testére aggatta. Alig ismerünk ősi népet, amelynek sírleletei között ne találnánk drágakövekből fűzött nyakláncot, karkötőt. Az egyiptomi kultúrában a türkiz, a lazúrkő, ametiszt, karneol, kalcedon, jáspis, zöld földpát, malachit, obszidián, alabástrom és a kalcit voltak a leginkább használt drágakövek
 
 
(A folytatás a tavaszi számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek