A sötétség világában Éjszakai bútorszörnyek között is eljön Az álmok királynője, az Álomhozó, s máris A drámák bölcsőjénél vagyunk. Horgonyt le! Nézzük együtt Gadányi Jenő képeit! A polisz polgára, Az igazságot tévő Rózsasándor társaságában. Aztán a Szellemvasút… avagy a nőnevelés szabadcsapata elröpít egy Boszorkánykonyhába, ahol a Tintahal rokona Egérszámtant és Az ékesszólás tudományát oktatja Madár Úrnak. De kürtöl a posta. Viszont Nem jön senki. Az Időjáték…szerint Rákóczi kémek és kalózok közt 1712-ben fölfedi A ház titkait.
   |
Kricsfalussy Beáta De kürtöl a posta Kezdetben egyszerű módszerekkel, például dobbal vagy tűzjelzéssel is messzire eljutottak a hírek. Az ókorban gyalogos hírnökök vagy lovas futárok szállították a leveleket. Az utak mentén felállított váltóállomások szervezett hálózatának köszönhetően a futárok mindig pihent lovakat használhattak, így egyetlen nap alatt akár 270 km-t is utaztak.
Hazánkban Mátyás király rendelte el, hogy a fontosabb útvonalakon váltóállomások épüljenek, a futárok azonban csak az államügyekkel kapcsolatos híreket és olykor ajándékokat szállítottak. A küldöncök érkezését a postakürt jelezte, s hangjára mindenkinek utat kellett engedni. A posta érkezését még sokáig kürt jelezte, ezért írta Arany János egyik episztolájában (verses levelében):
De kürtöl a posta; megjött s megyen,
Azért, jó Bandi, most elég legyen;
A papirosom se nyúlik tovább:
Bezárom ez első episztolát;
Jövőre többet, jobbat is talán,
Hogy emlékezzél néha-néha rám.
A főurakat, egyházi méltóságokat külön magánfutárok szolgálták, míg a köznép leveleit, üzeneteit vándorló mesterlegények, szerzetesek, kereskedők hozták-vitték.
A 15. században a nyomtatás megjelenésével jelentősen növekedett a kézbesítendő küldemények mennyisége, ami Európa-szerte számos postai hálózat kialakulásához vezetett. A legismertebb és legnagyobb múlttal rendelkező hálózatot az itáliai Tassis család működtette. Számos európai országra, köztük Magyarországra is kiterjesztették szolgáltatásukat – az állomásokon és a postajáratokon mintegy húszezer embert alkalmaztak.
Idővel egyre több ország állami monopóliummá nyilvánította a postai szolgáltatást, a magánpostákat megszüntették, jobb esetben felvásárolták. Hazánkban a 18. század elején került állami kezelésbe a posta. Megjelentek az első pecsétnyomók, amelyek többek között a levelek összefogását is szolgálták. Ez egyszerűbb volt, mint borítékot hajtogatni – a kész, ragasztott borítékok csak a 19. században jelentek meg.
A postai szolgáltatás idővel személyszállító társaskocsival, csomag- és pénzszállítással bővült. A technika fejlődésének köszönhetően 1847-ben létrejön a távíró összeköttetés Pest és Bécs között.
A távíró feltalálásáig a galambposta volt a leggyorsabb hírszállító, amit már i. e. 2900-ban is használtak Egyiptomban, és jelentős szerepe sokáig megmaradt. Háborúkban is az üzenetvivő galambok „szolgáltak”, és nem egy galamb-postás kapott kitüntetést! A világ egyik leghíresebb hírszolgáltatója, a Reuters (ejtsd: rajterz) 45 postagalambbal kezdte működését 1850-ben Németország és Belgium között.
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|