A sötétség világában Éjszakai bútorszörnyek között is eljön Az álmok királynője, az Álomhozó, s máris A drámák bölcsőjénél vagyunk. Horgonyt le! Nézzük együtt Gadányi Jenő képeit! A polisz polgára, Az igazságot tévő Rózsasándor társaságában. Aztán a Szellemvasút… avagy a nőnevelés szabadcsapata elröpít egy Boszorkánykonyhába, ahol a Tintahal rokona Egérszámtant és Az ékesszólás tudományát oktatja Madár Úrnak. De kürtöl a posta. Viszont Nem jön senki. Az Időjáték…szerint Rákóczi kémek és kalózok közt 1712-ben fölfedi A ház titkait.
 |
ÁLOMHOZÓ
Petrik Iván | Maros Krisztina Mi az éjszaka, mi a nappal? Régóta foglalkoztatja az embereket a nappal és az éjszaka váltakozásának titka. És ami azt illeti, elég unalmas magyarázatokkal álltak elő. Itt az idő tehát, hogy lerántsuk a leplet néhány rejtélyről.
Ha jön az este, a gyerekek tudják, hogy nincs sötét, csak a felnőttek fején fordítottak el egy kapcsolót, amitől besötétedik (csak nekik). Persze önmagában egy kapcsoló nem elég, ezért az úgynevezett őrök szomorú képpel (és tényleg szomorúak, mert nem maradhatnak a többiekkel) átcsoszognak a szülők hálószobájába, és bekéredzkednek az ágyukba. Ezt csak azért teszik, hogy szemmel tarthassák őket, amíg a többiek biztonságban éjszakáznak.
Az éjszaka ugyanis egy süteményféleség. Nem lehet mindig megenni, de ha igen, akkor nagyon jó. Kérdezzünk meg néhány gyereket, milyen is az íze!
Peti azt mondja, „olyan, mint amikor három bohóc egyszerre üti össze a cintányérját, amitől elalszanak a pókok a sarokban, szóval kávéízű”. Sári szerint viszont „rozmárízű” az éjszaka, és a második kérdésre, hogy szereti-e, csak mosolyog. Gábor határozottan állítja, hogy van nagyon ízletes cipőpaszta, és azt az éjszakából állítják elő, de az is lehet, hogy ebből a cipőpasztából keverik az éjszakát. Tünde biztos benne, hogy az éjszaka tulajdonképpen nutellás robbanócukor, s mint ilyen, vidámparkízű.
(A folytatás az őszi számban olvasható)
|