bla

Hogy mit láttam? Elmondhatom. Kövér, zöld malacot A fény útján és Szembeötlő különbségeket A szem üvegeaz üveg szeme, és A lélek ablaka között. Láttam még a Fénysebességű információk szerint Változatok egy témára jelölés alatt A folyók szelíd óriását, A vad fusztra harapását és Kmetty János képeit. Az állatok kiáltványa pedig azt tudatja, hogyA beszéd: zene! és Szőrös bőrös meg a többiek a Titkok társaságának tagjai, és az Időjáték Moszkva kiürítésének 1812-es tényeit sorolja. De mit mond Kincskutató Janus? Hogy Enyém, tiéd, miénk a Szellemvasút… avagy a gyógyítás szenvedélye.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép

Gombi Ágnes

A fény útja

Az ember öt érzékszervével tájékozódik a világban. (Az úgynevezett „hatodik érzék”, amellyel például előre megérzünk valamit, tudományosan nem bizonyított). Az információk 90%-át mégis a látószervünkön keresztül kapjuk.

 

A látás alapvető feltétele a fény. Az emberi szem szabályozza a belépő fény erősségét, s alkalmazkodik ahhoz is, hogy közel vagy távol van a tárgy, amelyet éppen nézünk. Ilyenek a hagyományos fényképezőgépek: ezeken még állítani kellett a távolságot és a lyuk nagyságát, amelyen bemehetett a fény a gép belsejébe.

 

A szemünkbe érkező fény először a szaruhártyán halad keresztül. Ez –   nevével ellentétben – nem igazán szaruból van (mint például a bőrünk külső rétege vagy a tehén szarva), hanem átlátszó fehérjerostokból. Ahogy az ember idősödik, a szaruhártyában pici repedezések keletkeznek, amelyek zavarják a fény áthaladását, gyengítik és homályossá teszik a látást. Ezt azonban ma már szaruhártya-átültetéssel gyógyítani tudják.

 

Szoktál farkasszemet nézni? Ilyenkor pislogás nélkül kell a másik szemébe meredni, s az győz, aki tovább bírja. Miért olyan nehéz sokáig megállni pislogás nélkül? Mert a szaruhártya kiszárad, ha nem nedvesíti a könny, amelyet a szemhéjunk pislogáskor szétken szemünk felületén. A szaruhártya kiszáradása pedig veszélyes, mert ettől is pici töredezések keletkezhetnek rajta. Előfordulhat, hogy feszülten bámulod a tévé- vagy számítógép-képernyőt, esetleg nagyon belemerülsz egy izgalmas könyvbe és nempislogsz. A szemed hamarosan fájdalommal, viszkető, égető érzéssel jelzi a veszélyt.

 

A szaruhártyán áthaladva a fénysugár folyadékban folytatja útját a szemlencse felé. Ezt a folyadékot csarnokvíznek nevezzük. A csarnokvíz állandóan cserélődik; folyamatosan termelik apró mirigyek, s folyamatosan fel is szívódik. A két folyamatnak egyensúlyban kell lenni. A zöldhályog (azaz glaukóma) nevű betegség oka, hogy felszaporodik a csarnokvíz mennyisége, mert gyorsabban termelődik, mint amilyen sebességgel felszívódik. Ilyenkor a szemet belülről feszíti a folyadék, ami fáj, s az állandó túlnyomás következtében lassan elhal a látóideg, ez vaksághoz vezet.

 

A csarnokvízben haladva a fény átbújik a szivárványhártyaközepén lévő lyukon, a pupillán. A szivárványhártya a szemünk színes része: lehet barna, kék vagy zöld. Gyűrű alakú. Apró izmokkal és rugalmas rostokkal változtatni tudja a pupilla nagyságát. Erős fényben összehúzódik, csökkenti a lyuk méretét és ezzel a rajta átjutó fény mennyiségét is. Így védi meg a szem belsőbb részeit a túl erős fény károsító hatásaitól. Sötétben azonban kitágul, és így a szemünkbe jutó fény mennyisége azonnal hat-nyolcszorosára növekszik.

 

Ezután a szemlencsébe ér a fény. A szemlencse a körülötte lévő kicsi izmok és rugalmas rostok segítségével változtatja alakját aszerint, hogy közeli vagy távoli tárgyra nézünk. Hol laposabb (ha távoli tárgyat nézünk), hol domborúbb (ha közelire fókuszálunk), vagyis állandóan változik a dioptriája. Így a tárgy ugyanazon pontjáról érkező, de a lencse más-más részén áthaladó fénysugarak végül megint egy pontban találkoznak a szem hátsó részében, és így élesen, tisztán látunk.

 

A szemlencse anyagát is teljesen átlátszó rostok alkotják. Öregedéskor – vagy betegségek, káros külső hatások következtében – a rostok szerkezete megváltozik, zavarossá lesz, s elhomályosul a látás. Ezt nevezik szürkehályognak (szaknyelven katarakta). Ma ezt is műtéttel gyógyítják; az elöregedett szemlencsét eltávolítják, helyére számítógéppel tervezett, rugalmas műanyaglencsét ültetnek. 

 

(A folytatás a nyári számban olvasható.)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek