A cím talán mesét ígér, holott – remélem, mégsem egészen mese nélkül – komoly, vízgazdálkodáshoz kapcsolatos elnevezésekről írok. A szavakat külön-külön ismered. A nyúl kedves kis rágcsáló állat, húsvét táján kivált gyakran látható fényképeken, rajzokon. A jászol meg másik ünnepünket idézi: Jézust újszülöttként jászolba fektette édesanyja. A harmadik szót leginkább árvizek idején emlegetik a hírekben: hogy „meg kell erősíteni a gátat”, vagy „átszakadt a gát”.

Hazánkat, fekvése miatt, évente többször is árvizek sújthatják. Még a múlt században kiváló mérnökök sok helyütt a folyók mentén töltéseket, gátakat terveztek, építtettek, hogy korlátozzák a folyók szétterülését, az árvizek kialakulását. Van, ahol sétálgatni is lehet a folyó menti gáton, és ha láttál már ilyet, tudod, hogy ezek nem egyszerű földhalmok. Magasságukat mindig az adott folyószakaszon addig mért legnagyobb vízszinthez viszonyítva határozzák meg. A gátak tervezőinek és építőinek sokat kell tudniuk. Például nagyon különböző talajrétegekkel van dolguk, és 20 évenként frissíteni kell az építményeket – átforgatással meg újratömörítéssel. Egy-egy gátszakasz őrzésével külön szakembert bíznak meg. A gátőr felügyeli területe rendezettségét, arra is ügyel, hogy a gát épségét veszélyeztető állatokat távol tartsa. Az is gátszakadást okozhat, ha kisebb rágcsálók lyukakat fúrnak a gátba.

Végül is mi az összefüggés a címbeli három fogalom között? A gáthoz kapcsolódik a másik kettő, méghozzá a nyúlgát és jászolgát szóösszetételben.

Említettem, hogy a gátak építésekor hogyan határozzák meg, milyen magasak legyenek.
Az idők folyamán azonban többször megtörtént – és napjainkban egyre gyakrabban előfordul –, hogy a következő árvíz minden korábbinál magasabb vízszintet hoz. Ekkor bizony szükséges a gát magasságának gyors emelése – általában homokzsákokat használnak, de ennek is két fajtája van, attól függően, mennyire kell emelni a gátat. Ha 80 cm-nél kisebb magasítás szükséges, egyszerűbb, ideiglenes gátat, úgynevezett nyúlgátat építenek. Megkérdezheted: mi köze van ennek a nyúlhoz? Sőt, elszórakozhatsz a világhálón található humoros magyarázatokkal: nyulakat helyeztek a gátra, nyúl-önkénteseket toboroztak... Persze az igazság sokkal egyszerűbb: a nyúlgát a „nyúlványgát” szó rövidüléséből alakulhatott ki, amely a meglévő gátak magasítására, megnyújtására utal. Magát a nyúlgátat nem a gát teljes szélességében építik: a víz által veszélyeztetett szélén rakják le a homokzsákokat, esetleg földből és rőzséből építenek magasítást. Nyúlgátat látsz az 1974-es észak-magyarországi árvíz idején készült fotón.

Ugyancsak az 1970-es években készült árvízi képen látható a jászolgát – alakja a nagy állatok etetésére szolgáló jászolhoz hasonlít. A megmagasítandó gát tetején (ugyancsak a víztől már veszélyeztetett szélén) két, egymástól adott távolságban elhelyezett pallósort építenek és a pallók közé földet döngölnek. Régebben kukoricaszárat, szalmát is használtak, amelyek szintén felidézhették az emberek számára a jászol fogalmát. A jászolgáttal erősebb, 80 cm-nél is magasabb, ideiglenes emelés érhető el.

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)