Vizet áraszt, vihart kavar a Tavaszvita – Tudod, honnan fúj a szél? A Lépkedő szélevők, Szél szárnyán érkezők A szivárványszínű selyemzsinór mentén látják A víziló fogyókúrájának vízióját, ha Nézzük együtt Bálint Endre képeit! És akkor eljutunk a Fényben A Titanicig, a Moszkitótól a Tinizümmig, a Kicsi, a kisebb és a törpék közé, A nyúl, a jászol és a gát vidékére – valamennyi: Enyém, tiéd, övé. Ez a Szellemvasút – avagy az átváltozás öröme. A Varázsló a lakodalomban azt kéri: Nyelveljünk! Agyas vagy? Hallás és figyelem kell, s a Különös háziállatok meg a Szitakötőszótár, Sári és Nemszemétke, valamint Szent György, szép vitéz segít.
  |
Fábián Emese Lépkedő szélevők Szeles időben furcsa, mozgó alakzatok láthatók a holland tengerparton. Óriási rovarokra hasonlító százlábúak lépkednek a homokban, egyesek elszántan, mások tétován indulnak útnak, meg-megállnak. Az egyik zsákot görget és a taraját fodrozza, a másik vastag lábakon, komótosan közeledik: mint egy fantasztikus filmben, pedig nincs semmilyen forgatás. A helyiek már megszokták a figurákat, nem bántanak senkit. De a gyanútlan turista bizony megkérdezheti magában: miféle állatok ezek, és mit akarnak itt? Vagy nem is állatok? Talán bizony űrlények? És mit csinálnak? Táplálék után néznek? Vadásznak vagy párt keresnek maguknak? Ha szerencséje van, mindjárt fel is teheti kérdéseit a látvány előállítójának, létrehozójának, szellemi atyjának – ott jön a műanyagból készült, önmaguktól és a széltől mozgó alakzatok nyomában. Theo Jansen (ejtsd: teó janzen) ő, a fizikus, aki kitalálta és megalkotta a szobrokat, méghozzá műanyagból. De miért – és miféle szórakozás ez?
Szórakozás meg kutatás is. Jansen egy napon elhatározta, hogy utánanéz, méghozzá gyakorlatias módon: hogyan működik az élet. Arra volt kíváncsi, mitől és hogyan mozognak az élőlények. Honnan tudják és tudják-e, mit kell éppen csinálniuk, ha senki nem mondja meg nekik. Nem könnyű a kérdés.
A holland professzor tehát ilyesmikre volt kíváncsi. Persze előtte tanulmányozta az evolúció, az élőlények fejlődésének elméletét. Bevallása szerint új állatfaj és új életforma megalkotásán dolgozik. Lehetséges ez egyáltalán? Nézzük, mire jutott eddig!
(A folytatás a tavaszi számban olvasható) |