bla

Beszélgessünk a beszédről! – mondja Éles Kés és Tompa Kés a lakodalomban, míg Szent Mihály útján és a Hagyásfa árnyékában Ősz húrja zsong, Az ősz színei és a Szóló szőlő egy Késő nyári emlékkel együtt élnek Bodocs meséiben. Közben a Komposztoszt és szoroz!, hogy lássuk Fától az erdőt, ha eljön Suli hava, és Nézzük együtt Perlrott Csaba Vilmos képeit! meg a Kondenzcsíkot is. Kérdés, vannak-e Ismeretlen szigetek?, és Időkapuk a város szélén, és Mit eszik a zombiféreg? Ismerd meg magad! Pegazus hátán, Szellemvasúton, Időjátékban a Szitakötő szótár és a Nagyon zöld könyv segítségével, mert Egy hét múlva két hete, hogy ez mind: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
PEGAZUS HÁTÁN


A kipányvázott Nap városa

Új utazásunkon olyan magasra jutunk szárnyas paripánk hátán, hogy az ég szinte karnyújtásnyira van. Ha fázol, húzz magadra meleg lámagyapjúból kötött pulóvert meg füles sapkát – az Andok oldalában legelésző állatok gyapja puha és meleg, egy pillanatra akár álomba is merülhetsz Pegazus hátán, mert a sok ezer kilométeres utazás még gondolatban is eltart egy ideig – de hopp! már megérkeztünk.

Az órási Andok hegyláncai között állsz, 2430 méter magasságban. A képen is látható romvárost a helybéli kecsua indiánok nyelvén Machu Picchunak (ejtsd: macsu pikcsu), azaz Öreg Csúcsnak nevezik. A 15. század közepén az inkák építették, és a régészek még ma is vitatkoznak, hogy királyuk, Pacsakutek Yupanki székhelye volt, vagy isteneik szentélye, talán meghódított területeiket irányították innen, esetleg a legszörnyűbb bűnözők börtöneként szolgált, de az is elképzelhető, hogy mezőgazdasági kísérleteket folytattak itt: melyik növény termeszthető a különleges adottságok között. A tizenhatodik században a spanyol gyarmatosítók rettenetes pusztítást végeztek Közép- és Dél-Amerikában. Leigázták az azték és maja indián törzseket, és akikkel nem a spanyol katonák végeztek, azokat az Európából behozott betegségek, elsősorban a himlő vitte el. Az inka birodalom sem tudott ellenállni a spanyol hódításnak, de Machu Picchut a gyarmatosítók nem találták meg, bár az inka fővárostól, Cuzcótól alig 80 kilométerre rejtőzött az erdővel borított Urubamba-völgy fölött. 1911-ben egy amerikai régész az utolsó inka fővárost keresve bejárta a vidéket. Pablito, a kecsua indián kisfiú mutatta meg neki a titokzatos romokat, ahol a kövek között akkoriban is élt néhány kecsua.



(A folytatás az őszi számban olvasható)

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek