ANGYAL> A héber malách, a görög angeloszés a latin angeluskifejezés egyaránt hírnököt, hírvivőt jelent. A zsidó-keresztény Bibliában szereplő angyalok Isten és az emberek között közvetítettek: hírül adták az Úr akaratát, bejelentették a fontos eseményeket, és közbeléptek, ha a hívőket veszedelem fenyegette. Így például Isten Jákobbal angyal alakjában küzdött meg, mielőtt megáldotta; angyal avatkozott közbe, amikor Ábrahám fel akarta áldozni fiát; és angyal jelentette be Szűz Máriának az örömhírt, hogy életet adhat Jézusnak. Sok vallásos gondolkodó úgy tanítja, hogy valójában Isten jelenik meg angyal képében az emberek előtt, hiszen szemtől szemben nem láthatják őt. Néhány főangyalt a Biblianév szerint is említ: Gábriel jelenti be az „örömhírt” Jézus anyjának, Mihály az égi seregek vezére, Rafael pedig halandó útitársát szabadítja meg az Azmodeus nevű démontól. A tűzhöz, fényhez hasonlított, anyagtalan angyaloknak a végső időket megjövendölő Jelenések könyvében, az utolsó ítélet végrehajtásában is nagy szerepük van. Az iszlám szent könyve, a Koránszintén beszél angyalokról: Dzsibríl adja át Mohamed prófétának a szent írást, Iszráfilnak hívják az utolsó ítélet hírnökét és Izráilnak a halál angyalát.

DÉMON> Lehetett angyali származású, aki esendősége miatt a mélybe bukott, de az angyaloktól független, jó- vagy rosszindulatú lény is. A görög daimónkifejezés eleinte az istenségre vonatkozott. Később természeti jelenségekhez hasonló, sőt, akár tökéletesen emberszerű, nagy hatalmú szellemnek is tartották, aki félúton áll az istenek és az emberek világa között. Csak ezután lett gonosz: a héber bibliai szövegek görög fordítása és a keresztény hagyomány miatt vált ördögivé a pusztában lakozó, elhagyott és tisztátalan helyeket kedvelő szellemlény. A zsidók jóm kippurkor, vagyis az engesztelés napján egy kecskebakot szenteltek Azazel démonnak, amelyikre ráolvasták a nép (előzőleg megbocsátott) bűneit: ez volt a bűnbak. De démonnak nevezték a szomszédos népek istenségeit, például Belzebubot. Jézus pedig démonokat űzött ki megszállott emberekből, ezzel is bizonyítva isteni hatalmát. A démonok istentagadó angyalok is lehettek: a földre szállva emberekkel házasodtak, óriásokat nemzettek, ezért „megsokasodott az ember gonoszsága a földön”. Isten özönvízzel törölte el a föld teremtményeit, csak Noé és bárkája menekült meg. Egy régi szövegben Azazel főangyal az embereket bűnös tudásra tanító, bukott démonsereg vezetője. Az egykori angyalok fegyverkészítésre, varázslásra, szépítkezésre oktatják a népet, sőt: írásra-olvasásra is! Ahogy Énok próféta írja: „ezáltal vétkeznek az emberek öröktől örökig, a mai napig. Mert az ember nem arra született, hogy hűségét tintával és tollal megerősítse. Az ember, éppen úgy, mint az angyal, arra született, hogy igaz és tiszta maradjon...”

(A folytatás a nyári számban olvasható.)