bla

Miért vörös a lenyugvó nap? Kiderül, mert Bátraké a szerencse, s a Napóra is megmutatja, A lovag és az árnyéka merre jár. S Hogyan csináljunk kuckót és minek? A Zenei összerakó szerint, mert úgy csinálják  A szirének és az Idomított elefántok is, meg a Szóbajnokok, s így látható a Képregényekben. A Varázsige: játék. Ezzel Az utazás folytatódik, Nézzük együtt… Nagy István képeit! De Miből van?Hogyan van?A Loreley-szikla? Benne van a Szitakötő szótárban? Tudja talán a Tengeralattjárókelő? S mit szól hozzá A gonosz öregember meg A törékeny fűz és a kanalas gém? Csakugyan lehet Szép… a pók? Ha nagy leszek, megtudom? Merre tovább, te mesehős?   

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép

Várady Judit

Miből van? Hogyan van?

Az atomokat, emlékszel, a betűkhöz hasonlítottuk. A különböző atomfajták száma alig több száznál. Nos, ezeket az elemeket, nemcsak hasonlítjuk, hanem jelöljük is egy-egy betűvel, néha kettővel. És ezt a világon mindenütt egyformán értelmezik. A hidrogént, a legegyszerűbb atomot betűvel, az oxigént betűvel a mangánt Mn-el, a magnéziumot Mg-vel jelölik, és így tovább.

 

A 19. században Szibériában, 14 gyerekes családban nevelkedett, és Szentpéterváron tanult Dimitrij Mendelejev orosz kémikus. 1869-ben ő rakta sorba, foglalta rendszerbe a természetben előforduló, ismert és – most figyelj! – még ismeretlen elemeket. Olyan rendszert alkotott, amelyből sokféle jellemzőt megtudunk: például hogy melyik anyag folyékony, melyik gáznemű vagy szilárd. Még a felfedezésre váró anyagok tulajdonságaira is következtetni lehet. Lehet, hogy éppen te leszel a felfedező kémikus?!

 

Legközelebb még mesélek erről a rendszerről, de most szeretném teljesíteni múltkori ígéretemet, méghozzá úgy, hogy mindhárom kérdésre válaszolok, mert olyan csekély volt a különbség a szavazatok száma közt – a legtöbbet egyébként a dinoszauruszok kapták –, hogy úgy éreztem, ez a helyes; remélem, egyetértetek velem, és nem csak azt a választ olvassátok el, amire szavaztatok.

 

 

Miért takarjuk le fedővel a fazekat, ha vizet forralunk?

 

Vigyázz a kezedre! De próbáld ki. Tégy fel két egyforma edénybe ugyanannyi vizet forralni. Az egyiket takard le fedővel. Előbb-utóbb (mondom, hogy vigyázz, ha a fedőt leemeled!) azt látod: a letakart hamarabb forr.

 

A víz mindennapi körülmények között 100 Celsius fokon kezd forrni. Előbb gőzölög, azaz a víz molekulái elszakadnak a folyadéktól, és gőznemű állapotban felfelé szállnak. Ahogy melegítjük a vizet, egyre jobban párolog. A párolgás energiafogyasztó folyamat, ezért hűti a környezetét. Ezt mindannyian tapasztalhatjuk: ha vizes a testünk, könnyebben elviseljük a kánikulát, hűvös szélben meg jobban fázunk. Ha lefedjük a fazekat, csökkentjük a melegedő víz párolgását.

A fedő alatt lévő levegő hamar megtelik vízgőzzel, így a víz már alig tud elpárologni a melegedő víz felszínéről. A lefedéssel csökkentjük a hűtés lehetőségét, és így hamarabb és kevesebb energia felhasználásával forr fel a fazékban a víz.

 

 

Miért pusztultak ki a dinoszauruszok?

 

A dinoszauruszok a földi élet uralkodó élőlényei voltak millió éveken keresztül, s mintegy 65 millió évvel ezelőtt viszonylag hirtelen kipusztultak. A kutatók (paleontológusok) egyetlen dinoszaurusz-maradványra sem bukkantak a földkéreg olyan rétegeiben, amelyek az elmúlt 65 millió év kövületeit tartalmazzák. Mi történhetett?

 

Sok elmélet született, hogy miért és hogyan szakadhatott meg a dinoszauruszok számára nélkülözhetetlen tápláléklánc, de egyik elgondolás sem volt meggyőző erejű. 1977-ben az olaszországi Gubbio közelében dolgozó őslénytani szakemberek mintát adtak át vegyészeknek a dinoszauruszok kipusztulása utáni agyagrétegekből. A minták elemzése meglepően magas irídium-tartalmat bizonyított. Az irídiuma földkéregben nagyon ritka elem, de viszonylag nagy mennyiségben fordul elő az aszteroidokban, az űrben keringő kisbolygókban. A nagy irídiumtartalom azt sugallta, hogy ebben az időben jókora, talán több száz kilométer átmérőjű aszteroid csapódhatott a Földbe, s a kialakuló por és hulladék a levegőben lebegve valószínűleg több évre elzárta a növényeket a napfény elől. A kövületek azt mutatják, ebben az időben valóban sok növényfaj kipusztult, sok növényevő állat táplálék nélkül maradt, s a velük táplálkozó állatok is fokozatosan kihaltak. Persze különösen a nagy testű, nagy mennyiségű élelmet igénylő állatok. Az „irídiumelméletet” az 1977 utáni észlelések, a Föld különböző pontjain végzett ásatások megerősítették. A legvalószínűbb választ tehát a kémia, azaz a vegyészek adták meg.

 

 

Hogyan lehet tojást sütni a nap melegével?

 

Egyszer az ógörög Szirakuza város partjainál római hajók kötöttek ki, a katonák megszállták a várost. A legenda szerint a tudós Archimédész a partra hívatta Szirakuza polgárait, és mindegyikük kezébe adott egy kis tükröt. Megparancsolta nekik, hogy a nap sugarait irányítsák mindannyian ugyanarra a római hajóra. Oly sok fény és hő gyűlt így össze, hogy a hajó meggyulladt. Azokban az országokban, ahol sokat és erősen süt a nap, ma is használnak tükrös hősugárzókat, amelyek homorú felületen elhelyezett kicsi, finom tükrökből vagy egy nagy átmérőjű homorú tükörből készülnek, és így hegesztik a fémeket is a világűrben lévő űrállomásokon.

 

Némi találékonysággal és figyelemmel te is készíthetsz napkonyhát, de ügyelj, mert egy-két perc alatt megsül, hamar oda is ég a rántotta. Ha a lábos vagy a serpenyő fekete, még gyorsabb a folyamat, mert a fekete tárgyak gyorsabban nyelik el a hőt. Felnőttek nélkül ne próbálkozzatok! Kisebb homorú tükörrel vagy nagyítóval viszont mintákat lehet égetni falapocskákra. Ha ügyes vagy, egyszerűbb rajzodat is megörökítheted a napsugárral! De újra és újra mondom: csak óvatosan! Hányszor megtörtént már, hogy egy eldobott tükördarab vagy nagyító felgyújtott egy erdőt!                        

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek