Az ókori bölcsek úgy gondolták, négy őselem alkotja a világot: a tűz, a víz, a levegő és a föld. Mind a négy érezhető, szagolható, ízlelhető, látható és hallható: a víz csevegve csordogál, és azt is kihallgathatod, mit mond a föld, ha hasra fekszel a fűben, és a füled a talajhoz szorítod. Közben jó mélyen szívd be a nedves föld illatát, és hagyd, hogy a gondolataid szabadon szárnyaljanak. Feküdj hanyatt, nézd az eget, szívd be a tiszta levegőt, és ha fázol, melegedj egy tűzrakás mellett.

Csakhogy a négy őselem nem elég a kémia tudományához. A földön ennél sokkal, de sokkal több elem létezik. Mendelejev – akit már az előző számban említettem –, rendszerbe foglalta az ismert és a még ismeretlen, felfedezésre váró elemeket. Ebben a táblázatban azokat az anyagokat találjuk, amelyek a természetben is előfordulnak (általában nem önmagukban, hanem más atomokkal összekapcsolódva). Az elemek rendszere, tulajdonságai alapozták meg a szervetlen kémia tudományát.

Rendszerbe foglalni valamit nem egyszerű feladat. Próbálkozhattok ti is: például foglaljátok rendszerbe a főzéshez szükséges, otthon található anyagokat, vagy iskolátokban a fémes anyagokat. Rendszert úgy alakíthatsz ki, hogy valamilyen tulajdonság (működés, forma stb.) mentén csoportosítasz. Különösen nehéz olyan rendszert csinálni, amely több kívánalomnak egyszerre, együtt megfelel. Ezért is volt és ma is nagy jelentőségű a periódusos rendszer.

Nézzük csak, mit lehet kiolvasni belőle. A természetben például nem fordul elő a fém nátrium és nem gőzölög sehol csak úgy a klór gáz sem, a kettő mégis együtt alkotja a nátriumkloridot, amit te konyhasó néven ismersz. A fém vas sem fordul elő tisztán, hanem kapcsolódik más elemekhez, így alakulnak ki az ásványok. (Ha szép ásványokat szeretnétek gyűjteni, a fejér megyei Gánt nyugati határánál van egy szabadtéri lelőhely, ahol csodálatos kincseket, köveket, kőbe zárt ősi kagylókat is találtok.)

A földkéreg felső, több kilométer vastag, szilárd részét ásványi kőzetek alkotják. Vannak közöttük ércek, drágakövek és kristályok. Minél ritkábbak, annál értékesebbek. Sokból ékszert készítenek, vagy bonyolult kémiai műveletekkel tiszta fémeket állítanak elő, amelyek ma már nélkülözhetetlenek az űrhajózásban és a gyógyításban.  Az emberek törött vagy beteg csontját például titán fémmel pótolják.

A periódusos rendszerben a színjelzések is fontosak. Állandó körülmények között 

- a kék színűek folyékonyak;

- a zöldek gázneműek;

- a feketék szilárdak;

- a pirosak mesterségesek, a természetben nem találhatók meg (szobahőmérsékleten mind szilárd halmazállapotú);

- a szürke színűeket még nem fedezték fel.

Napjainkig 117 felfedezett kémiai elemet tartalmaz a rendszer. Kilencven ezek közül természetes körülmények között is megtalálható a Földön, a többit csak mesterségesen sikerült előállítani.

Aki megismeri a kémia titkait, különleges tudás birtokába jut, és közben remekül szórakozhat. Egyszerű módszerrel magad is gyárthatsz titkokat: például ha láthatatlan levelet írsz. Elárulom, hogy csináld: vágj félbe egy citromot, csavard ki a levét és lúdtollal vagy kihegyezett pálcikával belemártogatva írd le a mondandód. De ecsettel is festhetsz rá valamit. Amikor megszárad, nem látsz a papíron semmit. Ha egy gyertyával a papírt alulról melegíted (ugyanezt megteheted egy nem túl forró vasalóval), az írás lassan barna színű lesz, és könnyen elolvasható. A folyamat nem fordítható meg, de elküldhetsz egy látszólag üres lapot a barátodnak, és ha ismeri a titkot, csak ti ketten tudjátok elolvasni.

A titkosíráshoz, mint minden betűvetéshez, valamilyen anyag, leggyakrabban papír szükséges. Legközelebb elmesélem, hogyan készül, miből van a papír, és egy kicsit mesélek a kémia másik oldaláról, a szerves anyagokról.